A magyarországi lízingcégek teljes új kihelyezése 300 milliárd forint volt 2010-ben, amely 35 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest – hangzott el a Magyar Lízingszövetség mai sajtótájékoztatóján. A kedvezőtlen gazdasági környezet és a szektorra kivetett különadó miatt az ágazat egésze várhatóan veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni 2010-re vonatkozóan, ám az idei évre már javulást várnak a szereplők.

A szerződések száma 30 százalékkal esett vissza, és tovább mérséklődött az egy szerződésre jutó átlagos összeg is. Az utolsó negyedévben ugyanakkor a svájci frank erősödése növelte a lízingcégek által kezelt teljes portfólió méretét, amely így 2138 milliárd forintot tett ki, több mint 800 ezer lakossági, és 300 ezer kkv-ügyfél mellett.

Fontos tendencia emellett, hogy tavaly az ügyfelek között folyamatosan növekedett a kis- és középvállalkozások részaránya, a lakossági részesedés éves átlagban 40 százalék környékén mozgott.

Dunavölgyi Mária, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint 2011 már az áttörés éve lehet a hazai lízingpiacon, hiszen a gazdasági környezet javulásával az immár harmadik éve halasztott beruházások akár jelentősen is bővülhetnek.

Forrás: Világgazdaság Online

A pénzintézet közleménye szerint az Erste Lakáslízing és Erste Ingatlanlízing cégeinek mérlegfőösszege 16 százalékkal növekedve meghaladta a 13 milliárd forintot, míg adózás előtti eredményük 74 százalékkal emelkedett 2009 év végére.

Várkonyi Csaba az Erste Lakáslízing Zrt. és az Erste Ingatlanlízing Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Erste tavaly elsőként lépett a piacra teljes körű szolgáltatással (új és használt ingatlan mind magánszemélyek, mind vállalkozások esetében, nyílt és zártvégű konstrukcióban egyaránt) és év végére a lakossági új kihelyezések terén piacvezető lett.

Az elmúlt egy évben több kedvező törvényi változás is történt az ingatlanlízing szabályozásához kapcsolódóan. Csökkentek az illetékek, a visszlízing illetékmentes lett és a jelzáloghiteleknél az öt százalékkal magasabb finanszírozási érték (LTV) bevezetése – az ingatlan forgalmi értékéhez képest – is a konstrukciók versenyképességét, népszerűségét növelő tényezők lehetnek hosszabb távon.

A gazdasági válság ugyanakkor nem kímélte ez a piacot sem: a Lízingszövetség adatai szerint 2009 első háromnegyed évében jelentős volt a visszaesés a finanszírozott összeg tekintetében, az utolsó negyedévre azonban enyhe emelkedés kezdődött. A vezérigazgató kiemelte, hogy 2010-re is a 2009 végén elindult enyhe emelkedő trend válhat jellemzővé.

Az Erste ügyfélkörében ismertebbé vált az ingatlanlízing, változott körükben annak megítélése is. Jelentős mértékben növekedett az ingatlanlízingben finanszírozott lakások aránya, ami annak is köszönhető, hogy a lakástámogatási rendszer megváltozásával az ingatlanlízing már szélesebb lakossági réteg számára vált a jelzáloghitel reális alternatívájává. Aki új lakást vásárol, annak megérte és megéri az ingatlanlízinget választani, hiszen így akár milliókkal is csökkentheti a teljes futamidő alatt vállalt finanszírozási terheit – hangsúlyozta Várkonyi Csaba. Az áttörésszerű változást bizonyítja, hogy az Erste Lakáslízing és Erste Ingatlanlízing mérlegfőösszege 16 százalékkal, míg adózás előtti eredményük 74 százalékkal emelkedett 2009-ben.

A vezérigazgató hozzátette: 2010-re bebizonyosodni látszik, hogy a lízingügyletek színesebbé tudják tenni az ingatlan- és lakásfinanszírozási palettát. Az Erste a lakáslízing termékeken keresztül többféle jövedelmi, illetve megtakarítási helyzetet tud kezelni, mint azon piaci szereplők, akiknek nincs ilyen terméke. Az ingatlanlízing egyre elfogadottabb és népszerűbb, ezért lehetőség nyílhat a lízingfinanszírozás további elterjedéséhez – mondta végül a vezérigazgató.

Forrás: pénzcentrum

A Magyar Lízingszövetség elemzése alapján 2008 utolsó negyedévében a lízingpiac 26 százalékos visszaesést produkált, míg a teljes évet vizsgálva 1,5 százalékos csökkenés volt 2007-hez képest. „A piacon most először tapasztaltunk koncentrálódást; a szűkülő pénzintézeti források, csökkenő beruházási kedv, a finanszírozott eszközök leértékelődése következtében több lízingcég forgalma visszaesett, egyes részterületeken szinte megszűnt a finanszírozás, a szerződések száma pedig folyamatosan csökken. Idén előreláthatóan 25 százalékkal csökken éves szinten a teljes finanszírozott összeg és ezen belül a gépjármű piac lesz a legérintettebb terület a maga 32 százalékos visszaesésével.” – hangsúlyozta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A különböző lízingpiaci szegmenseket megvizsgálva, a tavalyi év utolsó negyedévében tovább csökkent a személyautó finanszírozás részesedése az újautó-értékesítések visszaesése miatt, azonban növekedés volt megfigyelhető az ingatlanok, a gépek és berendezések lízing piacán – olvasható a lízingszövetség közleményében. A gépjármű finanszírozás szenvedte el a legnagyobb visszaesést; 2008 utolsó negyedéve 28 százalékos csökkenéssel zárult, a szerződések száma több mint 20 ezerrel volt kevesebb, mint 2007 azonos időszakában. Az ingatlan szegmensben hasonló tendencia következett be; a tavalyi utolsó 3 hónap 38 százalékos visszaeséssel zárult.

A növekedés motorját 2008 utolsó negyedévében a gépek, berendezések finanszírozása jelentette, a bővülés itt 3 százalékot tett ki, míg a flottafinanszírozásnál nem volt érzékelhető visszaesés a piacon.A Lízingszövetség előrejelzése szerint idén tovább szűkül a piac; leginkább a hitelfelvételi lehetőségek szigorodása, és az új eszközök értékesítésének akár 30 százalékos visszaesése miatt. Kedvező tendencia lehet a hitel finanszírozás kiváltása lízinggel, ami a finanszírozó pénzintézet számára nagyobb biztonságot, ezért az ügyfeleknek elérhető forrásokat jelent.

„Idén egyedül az ingatlanlízing és az eszközlízing finanszírozásában várhatunk növekedést, abban az esetben, ha a visszlízing illetékébe beszámítható lesz az eredeti illeték, illetve engedélyezik a pénzügyi lízing használatát az EU támogatásoknál.” – tette hozzá Mészáros György, a Lízingszövetség elnöke. A Magyar Lízingszövetség idén is egységes álláspontot képvisel a válsággal kapcsolatosan és aktív, kezdeményező szerepet vállal a lízingpiac fejlődése, stabilizációja, az ügyfelek jobb és átláthatóbb tájékoztatása és rizikóinak csökkentése érdekében.

forrás: hvg.hu

Ennek megfelelően a több ingatlan kereskedelmi cég is tervezi kínálatába illeszteni a lakáslízinget, mert néhány egyedi helyzetben lehet, hogy ez a konstrukció a legmegfelelőbb megoldás, persze ahogy azt a szakemberek kifejtették, nem várnak kígyózó sorokat emiatt irodáik előtt.

Mindezzel együtt a hírek szerint az igénylők valósággal megrohanták a lakáslízinget kínáló cégeket, hogy érdeklődjenek a részletek felől. Hogy az érdeklődésből lesz-e szerződéskötés, azt még nem tudni, de mi górcső alá vettük, hogy milyen állami “sarcokat” kell megfizetnie annak, aki nem veszi, hanem lízingeli otthonát.

Konkrét példaként egyetlen pénzügyi szolgáltató ajánlatát sem szeretnénk még lehozni, ugyanis az ő általuk kigondolt költségek összehasonlítása nem túl célravezető addig, amíg nem tisztázzuk a törvényileg kötelező terheket és lehetőségeket.

Mint a Pénzügyminisztériumtól kapott információkból kiderül, egyáltalán nem mindegy, hogy valaki nyílt vagy zártvégű lízing keretei közt dönt-e az otthonteremtés mellett.

A zárt végű lízingszerződés lényege, hogy a futamidő vége automatikus tulajdonosváltozást eredményez, minden külön megállapodás nélkül. Ezekben az esetekben az illetékkötelezettség keletkezése az általános szabályok szerint alakul, vagyis a lízingszerződés megkötésének napja a meghatározó. Lakástulajdon szerzése esetén az illeték mértéke a forgalmi érték 4 millió forintjáig 2%, az e feletti rész után pedig 6%. Nyílt végű lízing esetén – amely leginkább a bérlethez hasonlítható – azonban nincs kikötve, hogy mikor és ki fog tulajdont szerezni az adott ingatlanon, tehát itt akkor kell majd illetéket fizetni a fenti szabályok szerint, ha újabb, lízingcég utáni tulajdonszerzés történik.

A kapott információk szerint a lízingbevevő – ha tulajdont szerez – mindkét esetben a forgalmi érték után fizeti az illetéket, és mivel csak az ingatlanforgalmazótól vásárolt újlakás után jár a 740 ezer forintos illetékkedvezmény, ezért a lízingbevevő a használt lakásokra vonatkozó illetéket fizeti, tehát nincs kedvezmény. Ez az irányadó tehát a nyíltvégű lízing utáni maradványértéken történő tulajdonszerzéskor is, a maradványértéktől függetlenül.

A lízingcégek sokszor saját, 2 százalékos illetékkötelezettségüket áthárítják a lízingbevevőre, általánosan a szerződéskötés előtti költségekbe kalkulálják. Jogszabályilag tehát nincs szó kétszeres illetékfizetésről, a gyakorlatban viszont sokszor igen. A folyósítási díj és az egyéb költségek mellett így arra is érdemes odafigyelni, hogy a pénzügyi szolgáltató a lízingbevevővel fizetteti-e a számára kötelező 2 százalékos illetéket. Illeték szempontból a fentiek vonatkoznak a vállalkozókra is. Személyi jövedelemadó oldalról kézenfekvő, de nem megkerülhető információ, hogy a lízing nem tekinthető lakáseladásból származott jövedelem újra befektetésének.

Cégeknél, a már említett előnyök mellett az is kecsegtető lehet, hogy a társasági adótörvény szerint a kis- és középvállalkozók a kamatok 40 százalékát, maximum 6 millió forintot adókedvezményként igénybe vehetnek.

Rossz hírünk van: jelenleg keveseknek. Az “önerő nélküli” konstrukció inkább mézesmadzagnak tűnik, és sajnos az sem tapasztalható, hogy a lízingcégek a kisebb kockázatot figyelembe véve a hagyományos hiteleknél olcsóbban adnák önrészes konstrukciójukat. Határozott előnyt csak a kis- és középvállalkozások élvezhetnek, ha irodájukat vagy telephelyüket lízingelik.

A szakemberek véleménye szerint nem várható robbanásszerű lakásvásárlási láz ettől a konstrukciótól, amit a nyugati példák is alátámasztanak. Bánhegyi Attila szerint alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy a lízing mellett a jelenlegi helyzetben milyen alternatívái vannak egy lakáskeresőnek. Ilyen értelemben az önerős lízingkonstrukciót a sima hitelekkel, az önerő nélkülit pedig a lakásbérlettel lehet összehasonlítani magánszemélyeknél. Előbbi esetben a lízing előnye a nagyobb finanszírozási arány lehet, amely a lízingebadó-, tehát a pénzintézet részéről a kisebb kockázat eredménye.

A szakemberek kiemelték, talán az lehet a lakáslízing megjelenésének legüdvözítőbb hozadéka, hogy a bankok is feljebb srófolják a finanszírozási arányt hagyományos termékeiknél a mostani igencsak alacsony szintről. Az önerő nélküli lízing esetében a lakásbérlet azért lehet jó alternatíva, mert kezdő költségek nélkül hozzávetőlegesen kétszer annyi négyzetméterre tehetünk szert bérleményként, mint lízingtárgyként. Ha valaki ötvenezer forintért bérel egy kisebb méretű lakást, akkor az ugyanerre az ingatlanra vonatkozó kb. 100 ezres lízingdíjból értelemszerűen megspórol 50 ezer forintot havonta. Ha ezt befekteti egy előtakarékossági konstrukcióba, akkor a jelenlegi lízingkondícióknál kedvezőbb feltételek mellett tud majd jelzáloghitelt felvenni egy olyan újlakásra, amely a saját nevén van.

Azoknak, akik kiadási célú lakásvásárlást terveznek, mindenképpen érdemes igen alaposan tájékozódniuk, amennyiben mindezt a lakáslízing keretében kívánják megoldani, mivel a várható hozam nem feltétlenül áll arányban a lízinghez kapcsolódó terhekkel.
Vállalkozások esetében már összetettebb a kép. Mérlegszempontból például előnyös a lízing, hiszen nem terheli a további hitelképességet a bérletjellegnek köszönhetően. Van olyan lízingcég, ahol az önrészes lízinghez nem feltétel a bonitásvizsgálat, így itt különösen előnyös helyzetbe kerülhet az a kisvállalkozó, akivel eddig nem állt szóba egyetlen bank sem.

A jelenlegi zálogjogi szabályok szerint az ingóságokon – pl. autókon – alapított zálogjogot is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez két problémát is jelentett az autópiacon, így a jelzálog helyett más technikákat alkalmaztak, bár ezek egyik fél esetén sem közelítették meg a zálogjog biztonságát.

Az egyik probléma a közjegyzői okirat – néhány tízezer forintos – ára volt. A kiélezett finanszírozói versenyben ez már nem fért be a költségek közé. A másik gondot az jelentette, hogy a zálogszerződés megkötéséhez a hitelezőnek és a vásárlónak egyszerre kellett jelen lennie a közjegyző előtt.

Egyszerűsítés

Mivel a hitel- illetve lízingszerződéseket általában az autószalonok alkalmazottai kötik meg a finanszírozó megbízásából, így ez utóbbi nincs jelen a szerződés aláírásakor, akkor sem, ha közjegyzőt hívnak oda.

A minisztériumi tervezet szakít az eddigi szabályozással és kimondja, hogy az egyedi azonosításra alkalmas ingó dolgokat – ilyenek az autók is – terhelő zálogjog közjegyzői okiratba foglalás nélkül is alapítható, azonban az ingó jelzálog-nyilvántartást továbbra is a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) vezeti, a nyilvántartásba vétel költségét fizetni kell.

3000 forintból meglesz

Révész Tamás, a Budapest Autófinanszírozási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a MOKK a tárgyalások jelenlegi állása szerint 3000 forintért vállalná a regisztrációt. Ez úgy történne, hogy az autószalonban biankó jelzálogszerződést töltene ki a finanszírozó megbízottja, amit aláírna a vevő is, majd azt elfaxolnák a MOKK-nak. Innen számítva egy órán belül fenn lenne az ingó jelzálog adatbázisban az adott autó.

Nem bukhatnak a lízingelők

Révész komoly előrelépésnek nevezte a törvénytervezet másik előírását is, amely arra kötelezi a végrehajtót, hogy mielőtt autót árverezne, győződjön meg arról, szerepel-e az adott jármű a MOKK zálogjogi nyilvántartásában. Ma ugyanis – miután nincs zálogjog az autókon – a vásárló hitelezői elárvereztethetik a hitellel terhelt kocsit, így a finanszírozónak nem jut az árából semmi.

Évi több milliárd forint kár éri ezért a finanszírozókat, amit kénytelenek beépíteni a lízing- illetve hitel konstrukcióikba, megdrágítva azokat. A jövőben – a zálogjog alapján – a nem fizető adós autóját a finanszírozó kapja meg, ő értékesítheti, majd a hátralékos hitel levonása után elszámol az ügyfelével.

Forrás: MTI

A tartós bérlet (operatív lízing) pénzügyi előnyei

A tartós bérleti szolgáltatás számos pénzügyi előnnyel bír, melyeknek köszönhetően a tartós bérlet a cégautó vásárláshoz képest jobb alternatívát kínál.

Egyedülálló kedvezmények

A finanszírozó jelentős flottavásárlóként, komoly kedvezményt tud elérni a gépjármű márkakereskedőknél, illetve importőröknél. Ezek a kedvezmények mind a gépkocsi vételárára, mind a szervízdíjakra, mind pedig a kiegészítőkre – például a gumiabroncsokra – vonatkoznak, melyeket a finanszírozó a hosszú távú együttműködés keretében átad ügyfeleinek.

Elszámolható bérleti díj

Tartós bérlet esetén a nettó bérleti díj elszámolható költségként.

Elszámolható fenntartási költségek

A fenntartási költségek ugyancsak elszámolhatóak, így például a szervízdíj, a biztosítás, az évszaknak megfelelő karbantartás, ezeket ugyanis a bérleti díj tartalmazza.

Felszabaduló tőke

Az is a vállalatok gazdálkodását segíti, hogy a tartós bérletet választva felszabadul az a tőke, amit a társaságok egyébként cégautók vásárlására fordítottak volna.

Költséghatékony flotta menedzsment

Nem kell plusz erőforrást szánni a flotta karbantartására, üzemeltetésére sem – a tartós bérleti szolgáltatásához kötődő flottakezelés ezt a terhet is leveszi az Ön válláról. Vállalatunk a flottakezelés kapcsán minden részletre kiterjedő szolgáltatást nyújt.

Javuló cégmérleg

A tartós bérlet mérlegen kívüli finanszírozást biztosít, így javul a cég mérlege.

Kedvezőbb nyereségmutatók

Az operatív lízingnek köszönhetően kedvezőbbek az eszközarányos nyereségmutatók, mivel a könyvelésben költségként jelennek meg a bérleti díjak.

Minőségi, megbízható és rugalmas tartós bérlet

A tartós bérlet (vagy más néven operatív lízing) nem kizárólag pénzügyi előnyökkel kecsegtet, e megoldást ugyanis a leasing szolgáltatás keretében nyújtott hozzáadott értékek teszik igazán vonzóvá.

A tartós bérleti szolgáltatás keretében minőséget, megbízhatóságot, és rugalmasságot biztosítunk ügyfeleinknek, legyen szó akár egy, vagy százas nagyságrendű cégautó flottáról.

Azonnali segítségnyújtás Magyarországon

A finanszírozó vidéki partnerhálózata révén bármikor, bárhol segítséget nyújt az Ön számára, ha a bérautó használata során műszaki probléma, vagy baleset éri.

Azonnali segítségnyújtás külföldön

A finanszírozó nemzetközi szintű assistance szolgáltatásra alapozva egy esetleges probléma esetén külföldön is segítséget nyújt, illetve csereautót biztosít.

Díjmentes keretszerződés a rövid távú cégautó igények kiszolgálására

A tartós bérleti szolgáltatás mellett egy olyan, díjmentesen köthető keretszerződést is felkínálunk, melynek köszönhetően az operatív autólízing mellett kezelhetők a hirtelen felmerülő, rövidebb távra szóló cégautó igények is.

Flottamenedzsment korlátozások nélkül

Nincs korlátozás a flotta méretére vonatkozóan, így a flottakezelés tetszőleges méretű lehet.

Dedikált kapcsolattartók

Gépkocsi-kölcsönző szolgáltatásunk révén rendelkezünk azzal az infrastruktúrával és szakembergárdával, amely lehetővé teszi, hogy ugyanolyan magas színvonalon és hozzáértéssel szolgáljuk ki minden hosszú távú bérlőnket, függetlenül attól, hogy egyetlen autóról, vagy 100-as nagyságrendű gépjárműparkról van szó.

Korlátlan típusválaszték

A tartós bérleti szolgáltatásunk rugalmasságát mutatja, hogy az autólízing körébe bevonandó konkrét bérautó típusok kiválasztásának csak a képzelet szabhat határt.

Testre szabott szolgáltatáscsomagok

A szolgáltatás keretében három lehetséges szolgáltatáscsomagot biztosítunk. Ezek az Ön igényeinek függvényében választhatók és a hosszú távú bérleti szerződés előkészítése során testre szabhatók, így a flottakezelés olyan elemeket tartalmaz, melyre az Ön vállalatának szüksége van.

Teljes körű flottakezelés

Tartós bérleti szolgáltatásunkba igény szerint tetszőleges kiegészítő elemeket építünk be, így például csereautó biztosítását, a hozom-viszem szolgáltatást, a bérautó rendszeres külső és belső tisztítását, vagy a szervízszolgáltatást.

Szakértői konzultáció

A finanszírozó nagy tapasztalattal rendelkező tanácsadói segítik megtervezni a flottát, az optimális gépjármű darabszámot, a flottamenedzsment körébe bevonandó autók minden részletre kiterjedő paramétereit. Díjmentes konzultációs szolgáltatásunk keretében segítünk a vállalat cégautó politikájának kidolgozásában is.

Választható finanszírozási opciók

Finanszírozás tekintetében a finanszírozó három különböző lehetőséget kínál ügyfelei részére: a rugalmasság jegyében szolgáltatásaink egyaránt elérhetőek svájci frank (CHF), euró (EUR), illetve forint (HUF) alapú finanszírozás keretében.

Olyan cégeknek ajánljuk melyek rendszeres ÁFA elszámolásra kötelezettek, általában befizetői pozícióban vannak, továbbá rendelkeznek szabad forrással a teljes nettó értékre jutó ÁFA megfizetéséhez.

Előnyei:

• A lízingdíjak hiánytalan megfizetése esetén, futamidő végén lízingtárgy tulajdonjoga automatikusan lízingbe vevőre száll át.
• Uniós támogatások többnyire ennél a konstrukciónál vehetők igénybe.
• A lízingbe vevőt nem terheli havonta ÁFA fizetési kötelezettség.

Számviteli elszámolása a lízingbe vevő szempontjából:

• Lízingelt eszközt a lízingbeadó számlája alapján lízingbevevő aktiválja, amortizálja.
• Lízingbevevő költségként számolja el a lízingtárgy amortizációs költségét és a lízingdíjak kamat összegét.
• A lízing összegét kötelezettségként tünteti fel könyveiben.

Egyéb tudnivalók:

• A tulajdonjog automatikusan a lízingbevevőre száll futamidő végén.
• Minél nagyobb a kezdőrészlet annál kisebb kockázatnak tekinti a lízing cég a finanszírozást. Jellemző saját erő 10-30%.
• Lehetséges futamidő: 12-72 hónap.
• Maradványérték nincs.
• Lehetséges devizanemek: HUF, CHF, EUR és JPY

Ennek ellenére általában csak a következő tulajdonságokkal jellemezhető ügyletet szokás operatív lízingnek tekinteni:

• A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy tulajdonjogának átadására (vételi opció);
• A maradványérték, (ahol a vételi opció gyakorolható), megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez;
• Általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik: lízingtárgy karbantartása, fejlesztése… stb.;
• A lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat fizet a lízingbe adónak.

A futamidő végén a lízingbe vevő a következő lehetőségek közül választhat:

• visszaszolgáltatja a lízingtárgyat;
• alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbítja a futamidőt;
• maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat.

Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció, ezért szokták tartós bérletnek is nevezni.

Tulajdonságai

• A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül aktiválásra (a lízingbe adó mutatja ki mérlegében és számolja el az értékcsökkenést);
• Az üzemeltetés kockázata a lízingbe adó és a lízingbe vevő között megoszlik;
• Ha a lízingbe vevő vállalkozás, akkor:
  • A lízingdíj (bérleti díj) a számviteli törvény előírásaival összhangban költségként számolható el;
  • A lízingdíjat (bérleti díjat) 20 %-os ÁFA terheli

Adójogi vontakozásai

Az operatív lízing tulajdonképpen bérlet, mivel nem biztos, hogy az eszköz átkerül a lízingbe vevő tulajdonába, ezért adójogi szempontból is ennek megfelelően kell kezelni.

A lízingbe vevő a megfizetett bérleti (lízing) díjakat költségként (nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként) számolja el. Ha a lízingbe vevőnél a lízinggel kapcsolatban egyéb járulékos, a számviteli törvény szerinti beszerzési ár részét képező költség is felmerül (pl.: szállítás, alapozás, próbaüzem… stb.), akkor azt a lízingbe vevőnek beruházásként kell elszámolnia, üzembe helyeznie és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Mindaddig, amíg a tárgyi eszköz a lízingbe, bérbe adó tulajdonában marad, értékcsökkenési leírást számolhat el utána az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Mind a társasági adó, mind a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30%-os értékcsökkenési leírást enged meg, az épületek, építmények kivételével.

A számviteli törvény időbeli elhatárolást ír elő a kettős könyvvitelt vezetők esetében az olyan gazdasági események kihatásaira, amelyek több évet érintenek. Tehát a szerződésben meghatározott lízingdíj fizetéseket, illetve bevételeket, az adott időszak bevételei, illetve költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és elszámolási időszak között megoszlik.
A társasági adóba a lízingre (operatív, pénzügyi) és a bérletre vonatkozó korrekciókat 1997-től új szerződések esetében nem kell alkalmazni. Meglévő szerződések esetében az 1996. évi LXXI. törvény 29. §-ának (1) bekezdésének b) pontja szerint a korrekciókat a szerződés lejártáig korábbi feltételek mellett alkalmazni kell.

Amennyiben a lízingbe vevő a lízingelt eszköz megvétele mellett dönt, úgy azt beszerzési áron (szerződés szerinti maradványértéken, ha ilyen nincs vételi áron), aktiválni kell és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Az elszámolási módszer utólag nem változtatható meg.

Zárt végű pénzügyi lízing

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az ÁFA teljes összegét a lízingbe vevőnek a futamidő elején kell megfizetnie, ehhez azonban a lízingbe adó rövid lejáratú kölcsönnel segítséget nyújthat. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható.

Nyílt végű pénzügyi lízing

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet:

• A maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik;
• A szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva;
• Nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.

A lízingdíjak tőkerészének ÁFA-ját az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számviteli törvény szerint költségként lehet elszámolni A tőkerész ÁFA-ját a lízingbe vevő részletekben fizeti meg, illetékfizetési kötelezettsége pedig csak akkor keletkezik, ha a lízingtárgy tulajdonjoga hozzá kerül a futamidő végén.

Tulajdonságai

• Zárt végű pénzügyi lízing
  • A beszerzési ár Áfa tartalmát a lízingbe vevőnek a futamidő kezdetén kell megfizetnie, azonban később visszaigényelheti;
  • A lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe adónál van;
  • A lízingbe adó minden más tulajdonjoghoz kapcsolódó jogot a lízingbe vevőre engedményez;
  • A lízingbe vevő az utolsó részlet megfizetésével válik a lízingtárgy korlátlan tulajdonosává.
• Nyílt végű pénzügyi lízing
  • A futamidő végén tisztázódik csak, hogy ki lesz a lízingtárgy tulajdonosa;
  • Elkerülhető a lízingdíj, vagy a saját erő megfizetésekor esedékes ÁFA azonnali megfizetése.

Melyiket érdemes választani?

• Érdemesebb zárt végű pénzügyi lízinget, ha
  • A lízingbe vevő általában ÁFA befizető pozícióban van;
  • A lízingbe vevőnek vannak szabad forrásai az ÁFA megfizetésére;
  • Jelentős működőtőke igény merült fel a lízingbe vevőnél.
• A nyílt végű pénzügyi lízing a kedvezőbb, ha
  • A lízingbe vevő nem rendelkezik az ÁFA megfizetéséhez szükséges szabad forrásokkal, vagy csak szívesebben osztaná el befizetési kötelezettségét a futamidőre;
  • A lízingbe vevő még nem biztos abban, hogy a futamidő végén meg akarja szerezni a tulajdonjogot;
  • A lízingbe vevő egyáltalán nem, vagy csak negyedévente tud ÁFA-t visszaigényelni;

Adóügyi szabályozás

1996. évi CXII. törvény (Hitel és pénzintézeti törvény) szerint:

Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

• a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
• b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
• c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
• d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.